Ahogy tavasszal megindul a növények nedvkeringése, kipattannak az első rügyek, megjelennek a zsenge hajtások, rögtön felütik fejüket a levéltetvek, és bizony célba vehetik dédelgetett szobanövényeinket is. Mi magunk is behurcolhatjuk őket, amikor átteleltetett balkonvirágainkat ismét „üzembe helyezzük”, vagy véletlenül fertőzött virágpalántát vásárolunk. E fölöttébb kellemetlen kis rovaroknak egy szezonban akár 10-12 nemzedékük is kifejlődhet, ezért szinte egész évben oda kell figyelni rájuk.

Általában 1-3 milliméteresek, kis számban alig lehet észrevenni őket, de ha elszaporodnak, nagy tömegben már eléggé feltűnőek. Több mint száz fajuk létezik, általában zöldek, de lehetnek fehérek, feketék, vörösek, szürkék és narancsszínűek is. Akadnak közöttük kifejlett alakjukban szárnyas és szárnyatlan változatok is. Mivel elsősorban a növény fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások csúcsain fedezhetők fel legelőször, de a levelet, a szárat, a virágot és a gyökereket is károsíthatják. Ráadásul nemcsak emiatt veszélyesek: olyan vírusokat is terjeszthetnek, amelyek az egészséges növényeket is megfertőzhetik.

A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük az elszaporodásukat! Néhány darab kártevővel még egészen könnyen elbánhatunk, ám ha hagyjuk, hogy elszaporodjanak, akkor sokkal nehezebb lesz a dolgunk, és a növényünk is belerokkanhat. Épp ezért tanácsos a rendszeres és alapos terepszemle, akár nagyítóval is felszerelkezve.

 

Ha felfedezzük valamelyik növényünkön, az első és egyben legegyszerűbb megoldás, ha bő vízzel lezuhanyozzuk. Ha ez nem lehetséges, akkor permetezzünk szappanos, ecetes vagy szódabikarbónás oldatot a fertőzött részre, de akár csalán- vagy gyermekláncfűfőzettel is próbálkozhatunk. A kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, ha szükséges, akkor többször is, hogy az időközben kikelt példányoktól is megszabaduljunk.

 

Ha eredménytelen lenne az akciónk, vagy nincs kedvünk és időnk a kísérletezésre, a MARGARETA levéltetűirtó aeroszol a gyors, garantált és biztonságos megoldás.