Az egerek elleni védekezés a szabadban
Rendkívül szapora kártevő, egész évben képes szaporodni, ha talál meleg helyet. Szinte mindenhol megtalálható. A kertektől a fáskamráig, a pincétől a padlásig. A kártevők kiirtásához speciális összetételű rágcsálóirtók állnak a rendelkezésre, melyekkel meg lehet akadályozni a további szaporodásukat.
Hasznos tippek az egerek távoltartására
Azt, hogy az egerek elleni küzdelem egyidős a civilizációval, jól mutatja, mennyi otthoni praktika, háziasszonyok által kikísérletezett megoldás létezik a rágcsálók távoltartására. Egyesek szerint az egérlyukba az állatok számára kellemetlen szagot árasztó szereket kell tenni. Ilyen lehet a keserűmandula, a fokhagyma vagy a borsmenta. Szintén eredményes lehet, ha terpentines rongyot helyezünk el az egerek által bejárt útvonalakon, lyukaknál, de bármilyen egyéb, erős szagot árasztó folyadék is hatásos lehet. Nagyobb házaknál persze azt sem könnyű felfedezni, hol, melyik résen, milyen útvonalon járnak a rágcsálók. Ha a feltételezett területeken homokot szórunk el, esetleg papírral fedjük be a lyukakat, néhány nap alatt feltérképezhetjük az élőhelyeket és útvonalakat: a kirágott papír és a homokban hagyott nyomok alapján.
Ha azonban egy egércsalád befészkelte magát az otthonunkba, már ritkán segít a szagokkal való riasztás – radikálisabb megoldást kell keresnünk.
A egerek biológiája
A házi egér (Mus musculus), illetve a güzüegér (Mus musculus spicilegus) az ember közvetlen környezetében tartózkodik.
Alakjuk:
a házi egér 80-100 mm hosszú, sárgás-szürkés-fekete, farka testhosszával megegyező,
a güzüegér 60-80 mm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.
Szaporodásuk:
Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy szétszórt növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.
Életmódjuk:
a házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol. Ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti. Ezt a területet (akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem változnak. Kizárólag passzív úton (pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel stb.) hurcolják be,
a güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki, és azzal megegyező életmódot folytat. Bevándorlásán kívül passzív úton is behurcolhatják.
Táplálkozásuk:
a házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas növényi és állati eredetű anyagot elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5-10 gramm. Folyadékigénye csekély,
a güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt.
Sajátosságuk:
Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek. Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen jó hallásuk miatt a legkisebb neszre elosonnak. Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékenyek. Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a tájékozódást szolgálja, gyengébb. Gyorsan szaladnak, egyensúlyozó érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, remekül ugranak és jól úsznak. Rendkívül kíváncsiak, ami gyakran vesztüket okozza. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll, és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek. Alkalmazkodóképességükre jellemző, hogy nagy hidegben (pl. hűtőházban) is tartósan meg tudnak telepedni.